A második alkalommal már sokkal komolyabban vettem az eseményeket. Oly gyorsan követték az események egymást, hogy időm se volt arra, hogy feleszméljek és már megint a korházban találtam magam.Ezek után már azon gondolkoztam, hogy hogyan tovább. Nyakamban egy vállalkozás, rengeteg teendő és, hogy lehet azt ott hagyni úgy, hogy nyugodtan járjak orvosról-orvosra. Még ekkor is az járt a fejemben, hogy mi lesz. Ebből tartom el a családomat. Meg se fordul az bennem, hogy 5 év után az megy már magától. Maximalista vagyok és nem ismert fogalom volt számomra az "önműködő vállalkozás".
Másnap reggel irány a körzeti orvosi rendelő és több köteg beutalóval, nyakamba vettem a korházunk összes rendelőjét.
Millió időpont egyeztetés mikor hova kell mennem. Tudtam, hogy nem fog 1 nap alatt lezajlani az egész így rászántam 2 hetet a kivizsgálásokra.
Íme, hány vizsgálaton vettem részt!
· Labor (vizelet, vérvétel, stb.)
· Szemészet (majd erre külön kitérek)
· Fül-orr-gégészet (BERA vizsgálat)
· Belgyógyászat
· Neurológia
· Reumatológia
· CT vizsgálat
· Agyi MR vizsgálat
· Gerinc röntgen
· Kardiológia
· és a végén Pszichiátria!
Mondanom se kell, hogy mindenhol negatív eredményt kaptam. Nem értettem. Akkor mi a baj. Ha valahol találtak volna valamit, akkor és ott könnyebb lett volna, mert értettem, volna az akkorra már rendszeressé vált rohamok okát. De semmi!
Érdekes volt, hogy ameddig a rendelésekre vártam és vizsgáltak még a gyenge szele sem csapott meg a betegségemnek. Soha nem éreztem még a jelét sem.
Persze most már okos vagyok. Az orvosok közelsége ennyit jelentett. Sajnos ezt már csak most tudom akkor még nem.
Utolsó kommentek