Régóta kerestem ezt a cikket. Még a terápia alatt riport készült rólam és egy "sors"társammal, meg persze a terápiát vezető orvossal.

Sokan csak a tablettákban hisznek. Még ma is kevesen hiszik el, hogy a valóságos rosszulléteket néha az ember önmagának is előállíthatja minden különösebb szervi baj nélkül is, de a szervi bajok összes - valóságos - tünetével együtt.

 
Ez voltam én:

Néha arra ébredek fel, hogy szakad rólam a víz éjszaka, és száz fölött van a pulzusom, erős dobog a szívem, kitágul a látóterem és ilyen homályos minden! – mondja az, aki már tudja, hogy pánikbeteg. Nincs kiváltó ok. Egyszer csak jön. Nem félek senkitől se, nekem nincs olyan problémám, hogy áruházba nem merek bemenni, vagy a metróba. De volt, amikor a mentő vitt be a kórházba. Szívinfarktus-gyanúsnak éreztem magam és olyan szinten rosszul vagyok, hogy orvosi segítségre van szükségem. De mire kijön az orvos, minden visszaáll az eredeti kerékvágásba – fejezi be a tünet együttes ismertetését. Egy-másfél éve tudatosodott benne, hogy ez nem más, mint pánikbetegség.

 

Ő volt a társam és azóta barátom:

Egy másik megszólaló mesélte, hogy nála hasonló a tünetek voltak, de ő pluszban még le is zsibbadt és nem bírt mozogni. Az első roham egy metró kocsiban érte. Csak ült, és még csak tömeg sem volt, ám egyszer csak azt érezte, hogy mindjárt megfullad. Mindent elkezdett letépni magáról, kirohant az első megállónál, be a forgalmi ügyelethez és kér egy pohár vizet. De mire a vizet kihozták, már nem mozgott, annyira elzsibbadt mindene. Beszélni se tudott, és akkor rögtön kihívták a mentőket. Az volt a szerencséje, hogy a mentős ránézett és kapásból mondta: pánikroham. És előtte soha semmi baja nem volt, mindig jó kedélyű, nevetgélős ember volt. Van olyan ismerőse, aki még most sem hiszi el, hogy beteg, "csak hisztizel" – mondja. De ez nem hiszti. Ez tényleg annyira gyorsan jön, és annyira váratlan szituációkban kerül elő, és olyan fokú halálfélelemmel párosul, hogy aki ezt nem élte át, soha nem fogja tudni megérteni.

 

Birkás Dezső, Kútvölgyi Kórház pszichiátere avat be a fóbiaklinikán történő kezelésekbe – már amennyire ezt megteheti a betegek személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett. Sorolja: egy idő után mindenki észre kell, hogy vegye azt, hogy valahol önmaga kreálja, önmaga teremti ezt az irreális félelmet, és épp a tünetkontroll, az, hogy megpróbálja befolyásolni önmaga testének működését, az vezet el egy fokozott tehetetlenség-érzéshez. Érdekes történetet is emleget, ami segíthet megérteni ezt a betegséget. „Volt egyszer egy százlábú egy kertben, és a százlábút már évek óta csodálta a hangya, mert mind a száz lábával úgy közlekedett, hogy sosem akadtak össze a lábai, sosem esett hasra. Egyszer a hangya odafordult a százlábúhoz és megkérdezte: Hogy vagy képes úgy használni ezt a bonyolult szerkezetet, mintha ez a világ legegyszerűbb dolga lenne? Azt mondja a százlábú, én még sosem figyeltem ezt meg, ez úgy megy magától. Hogy is csinálom ezt, várj csak, hogy csinálom? És attól a perctől kezdve nem tudott menni.” Nem lehet valamit egyszerre tenni és ugyankkor megfigyelni. Ha az ember megfigyeli önmagát, önmaga autonóm működését, a szívverését, a légzését, akkor ez a megfigyelés megváltoztatja ezt a működést, és valamiféleképpen megbénul az ember. Ezt kell megakadályozni és minden pánikbeteg rá kell, hogy jöjjön arra, hogy nem kell kontrollálni ilyenkor a tüneteket, a test működését, hanem ez önmaga is rendeződik. Ha ezt a nyugalmat egyszer megérzik, akkor onnantól kezdve nem fognak szorongani és meggyógyul a pánik vagy a súlyos fóbia.

 

A fóbia kialakulásának okairól különböző elméletek szólnak. Dr. Birkás Dezső hangsúlyozza, hogy fóbiák a központi idegrendszerben járnak anyagcsere-változásokkal, amiket gyógyszerrel is lehet gyógyítani. A fóbiák pontos okát nem szokták kutatni a terápia alatt, hanem mindig a megoldásokat keresik, hiszen ha valamilyen megoldást találnak egy problémára, akkor okafogyottá válik az ok keresése is. Gyakran előfordul a pánikbetegek között, hogy perfekcionistákká válnak, azaz, hogy nagyon igyekeznek megfelelni a környezetüknek, a környezetük elvárásainak. Éppen ezért a stressz-tűrő képességük egy idő után alacsonyabb lesz, mert nagyon sok olyan feladatot vállalnak el, és vesznek magukra olyan felelősséget, ami alatt ők már szenvednek. És ez szorongást okoz. A fokozott megbízhatóság, fokozott teljesítmény kényszere jellemző rájuk.

A klinikán folytatott terápia tapasztalatai jók. A paciensek 73 %-a teljesen meggyógyul, 16 %-uknál lényeges javulást értek el, és 11 %-uk állapota nem változik. A módszer kiutakat kínál fóbiás problémákból, de a lehetséges kiutak közül csak egy kis hányada a sokfajta lehetőségnek. Tehát ha valaki az ő módszerünkkel nem gyógyul meg, akkor meggyógyul majd valami más módon.

forrás:www.radio.hu